Nagysáp község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Dorogi kistérség
Lakosság: 1611 fő
Terület: 24.77 km²
Népsűrűség: 65,04 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 33

Fekvése

A Gerecse hegység északkeleti részén a bajnai völgyben helyezkedik el. Megközelíthető a Tát-Tatabánya közötti közúton. Tatabányától 30 km-re, Táttól 12 km-re, Dorogtól 18 km-re, Esztergom-tól 17 km távolságra van. Vasútállomása nincs.

Tengerszint feletti magassága 200 m. A Gerecse hegység leszakadt rögei: nyugatról az Öreg hegy, a Domonkos hegy, a Som-berek, a Lukas kő, melyek kelet felé lejtenek. A teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. Éghajlata mérsékelten hűvös, és mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma 2.000 óra körül van évente. Az éves csapadék mennyisége 330 mm. A községnek két felszíni folyása van: Sápi ér, és a Szilas ér melyek a vízmennyiséget dél felé juttatják el az Únyi patakba. A dombságok barna erdőtalajjal fedett területeit szántóföldi műveléssel hasznosítják. Jelentősek a szőlő és gyümölcs termesztő területek.

A völgyek réti öntéstalaján szántóföldi művelést folytatnak, de a vizenyős területek rétjein szálas takarmányt termesztenek. Hagyományos gazdasági tevékenység a gabonatermelés, bortermelés, az erdőgazdálkodás, és az állattenyésztés.

Története

Már az őskor óta lakott hely, a régészeti leletek szerint. A Kerekdomb-majorban őskori cserepeket találtak. Órisápon bronzkori cserepek és urnasírok maradványai kerültek elő. Avar és kelta edénytöredékek szintén találhatók a falu határában. Római edények és , sőt római telep nyomára is bukkantak. A Gedáshegyen (Gedás-domb) Árpád-kori sáncok maradványai vannak. Írásos nyomuk nem maradt.

Megmaradt, s még a XVIII. században is látható volt a község Szent Mártonról elnevezett temploma, amelynek maradványai az 1701. és 1732. évi főesperesi vizsgálatok idején még láthatók voltak. Ennek alapjaira Sándor Mihály építtet 1732 és 1735 között új templomot. Ezt azonban 1887-ben villámcsapás elpusztította. Helyét ma kereszt jelöli.

A település első okleveles említése 1248-ból való. Középkori magva Úrsáp (Órisáp) és a Gedás-dombi Baár-Kalán nemzetség megerősített szálláshelye. Királyi birtok volt. Plébániája középkori eredetű. A falut a török elpusztítja. 1688-tól Bajna filiája. 1701-ben 10–15 katolikus és 200 kálvinista él a faluban. Az 1755-ös visitatio canonica szerint már 237 katolikus.

A Metternich-család emeli a jelenlegi templomot 1899- ben, felhasználva a régi faragott köveit is.

A község vegyes vallású.

Jelene

Nevezetességei

rk. teplom
ref. templom
A Gerecse vonulatai, völgyei

Képtár

A völgybe szorult falu

Az egyik bejárat a faluba

A posta

Játszótér (Háttérben a községháza)

A Kultúrház

A rk. templom

A református templom

A templom belseje

Szószék a ref. templomban

Világháborús emlékfal

Az általános iskola

Köztársaság tér

Források

Bárdos Dezső: Sóhivatal Győr, 1998-2000 (kézirat)
Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 963 9089 11 7

Következő községek

További községek